Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Szeptember

A nyár úgy alakult, hogy nagy regény- vagy tudományos értekezésfolyam helyett szívesebben olvastam rövid lélegzetvételű írásokat. Így került a kezembe Erich Fried (1921-1988) német költő verseskötete. Ő második világháború utáni német irodalom géniusza. Sorsát nagyban meghatározta zsidó származása, ami miatt el kellett hagynia Ausztriát. Angliában élt száműzetésben élete végéig. Hiába lett vége a háborúnak és hiába élte túl, nem térhetett és nem tért haza Németországba. Szókimondása miatt nem. A hatalom, az elnyomás és az erőszak minden formája ellen szót emelt. Lett légyen szó nyílt, durva hatalom megszerzésről vagy fondorlatos módon szőtt, „trükkös” módszerekről, melyeket az úgynevezett demokratikus hatalmak vezető szereplői előszeretettel alkalmaznak – a rend fenntartása érdekében (ahogy ők mondják). Erich Fried nem félt meglátni és kimondani az igazságot. „Útmutató az ütőerő megtartásához” c versében a Kedves Olvasó is kaphat egy kis ízelítőt sajátos látásmódjából:

 

Az ellenségek

túl messze vannak

és legtöbbször

megfelelő biztonságban

 

Ezért nevezd ki barátaidat

ellenségnek

és csapj

a pofájukba

 

Így teszed őket

sikeresen

ellenséggé

és így azzal dicsekedhetsz:

 

Én voltam az első

aki felkelt

és ütött

az ellenük folytatott harcban.

 

Mit is mondott Jézus:”A test lámpása a szem. Ezért ha a szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. Ha tehát a benned lévő világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség!” Mt 6, 22-23

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30