Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Június

A szentháromság ünnepe utáni első vasárnapon az istentisztelet központi igéje a híres „Sömá” volt. Az a hitvallás, melyet minden zsidó férfi reggel és este elmond: „Halld meg, Izráel: Az ÚR a mi Istenünk, egyedül az ÚR! Szeresd azért az URat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz! Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek fejdíszként a homlokodon. Írd azokat házad ajtófélfáira és kapuidra!” (5 Móz 6,4-9) Ha a kereszténység komolyan is venné ezeket az igéket, elkezdené megváltoztatni a világot, a környezetet. Kapuk, házak falai, ajtófélfák és beszéd.. beszéd... beszéd. Mindig kívülről haladunk kifelé. Ehhez nagyon értünk. Mutatni, villantani, demonstrálni, megjelenni... De mi van belül? Jézus nem győzte tanítani és mutatni övéinek: befelé nézzetek! Ne legyetek meszelt sírok, amik kívül olyan impozánsak, méltósággal teliek. Talán még szépek is... De belül porladó csontokkal és rothadással vannak teli. A sömá belülről halad kifelé. Szeress... szeresd az Urat... teljes szívedből... teljes lelkedből... teljes erődből... maradjanak a szívedben az igék... aztán ismételgesd keltedben, fektedben. Aztán fel is írhatod a házadra, ha már belül megtaláltad. Belülről haladj kifelé. Jó útmutatás lehet akár a nyárra is...

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30