Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Március

Abrám és Lót együtt élnek. Bennem. Egy földön laknak valahol mélyen a szívemben. Egy levegőt szívnek velem. Amit eszem, az a kenyerük nekik is. Amit iszom, az az italuk. És össze is vesznek néha. Viszálykodnak. Úgy, ahogy arról a Biblia beszámol. Mi máson veszekednének, mint a legelőkön? Lótnak kellenek a legelők, a jó helyek, a jó lét. Egy kis siker, egy hely, ahol ő a király és nem másodhegedűs. Lót kacsingat és sóvárog a jobb után, a nagyobb után és a szebb után. Ahogy a Bibliában, úgy bennem is.

Ábrahám az oltárnál van – valahol Isten színe előtt. És azt mondogatja a másiknak:

-        Nincs ez rendjén így! „Ne legyen viszály köztem és közted, hiszen rokonok vagyunk. Ne váljunk el, mert nem szakadhat szét, akiben élünk! Tarts velem! Hagyd a kövér legelőket! Elégedj meg a kevesebbel! Ne csak a javakat nézd, hanem az embereket is, akikkel élsz. Gyere Isten elé! Nézd a csillagokat és gondolkodj el rajtuk. Mit üzen az Ég Ura általuk neked? Gyere, és a tehenek fejése helyett fejtsd meg a titkokat, az élet titkait az Úrban.

Így könyörög Ábrahámom Lótomnak. S megy az egyik jobbra, a másik balra. Azon a helyen, ami az én szívem. És néha olyan, mint az Úr kertje, máskor meg mint Sodoma és Gomora vidéke.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30