Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Január

Evangélikus családokban az a hagyomány, hogy vízkereszt ünnepének elmúltával (jan. 6.) leszedik a karácsonyfát. Eddig szólt a mandátuma. Egy barátom úgy tekint a karácsonyfa leszedésére, mint  Éden kertjében a tiltott gyümölcsről való szakításra. Azt mondja, ugyanaz a mozdulat van mindkettőben. Ahogy Éva szakít és ahogy mi leaggatjuk a díszeket a fáról. Az ékesség, a varázslat, a harmónia lesz semmivé ezzel a mozdulattal. Az Édenben és az otthonban egyaránt. Ismétlődik a szent történet. Ha akarjuk, ha nem. S a díszekkel – mint megannyi szemre kívánatos gyümölccsel – ismét el kell választanunk a részt az egésztől. Velük együtt az előző napokat betöltő boldogságot, békét és szépséget is elszakítjuk magunktól. A fáról lekerülnek a díszek. S nélkülük újra hétköznapi lesz minden. Megint nem lesz idő egymásra. Még csak egy kis figyelemmel is nehéz lesz megajándékozni egymást. A családok ismét szétszaladnak: a felnőttek indulnak vissza a munkába, a gyermekeknek kezdődik az iskola. Megint többet lesznek külön, mint együtt. Szomorú hogy nincs meg az Éden... és hogy vége a karácsonynak.

Mi marad holnapra és holnaputánra? Valaki egyszer azt mondta, három dolog maradt meg számunkra a Paradicsomból: a fák, a csillagok és a gyermekek. Gyönyörködhetünk bennük egy éven át. Míg újra itt nem lesz a nagy egyesülés ünnepe.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30