Húsvéti Hírlevél 2012

A Győr – Ménfőcsanaki Evangélikus Egyházközség időszaki kiadványa

Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének!

A kereszt


Amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek.

Péter első levele 4, 13.

Betegség, szegénység, fájdalom nem nevezhető keresztnek. Az a kereszt, mikor valaki a hitéért szenved. De hol lehet ezt megtalálni. Nem zárdák boltívei alatt, hanem az evangéliumban és az önismeretben. Akarsz keresztet? Ismerd meg magadat és a Krisztus keresztjét. S akkor szíveden megtalálod a keresztet. Ha itt meg nem találod, a külső mit sem ér. Íme a kereszt ebben van: "Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét minden nap és kövessen engem." Odáig kell el jutnod, hogy azt tudd mondani: "Ó Uram Isten, bárcsak méltó volnék rá." Örülnöd kell néki, mint ahogy egykor a szentek örvendeztek a kereszt alatt.
A kereszt dicsőségét a szívedben kell érezned. Hogy hálát tudj adni Istennek a szenvedésért, mint aki örvendezve kész keresztre, halálra.
Van-e annál nagyobb csoda, mint örömmel venni a halált, amelytől mindenki retteg?! Ez a kereszt megszenteltetése!

 

 

 

Tűrd kereszted! ...


Valaki nem hordozza az ő keresztjét és énutánam nem jő, nem lehet az én tanítványom.

Lukács 14, 27.

Bár a keresztet nem azért vállaljuk, mintha ezzel remélnénk üdvözülni, vagy csak a legcsekélyebb érdemet is szerezni, mégis Krisztus példája szerint szenvednünk kell, hogy hozzá hasonlóvá legyünk. Mert Isten úgy végezte, hogy ne csak higgyünk a megfeszített Krisztusban, hanem vele együtt kell szenvednünk és megfeszíttetnünk is, ahogy ezt az evangélium számos helyén világosan kijelenti.
Ezért hát - másképp nem is lehet - mindenkinek részt kell vállalnia a szent keresztből. Pál apostol is azt mondja: "... a magam részéről betöltöm ami híja van a Krisztus szenvedésének az én testemben." (Kolosséi levél 1, 24.) Mintha azt mondaná az Úr: mivel az ő keresztyénsége még nem teljes azon kell lennünk, hogy se híja, se hiánya ne legyen a Krisztus szenvedésének, hanem minden beteljék. Vigyázz hát, hogy a kereszt ki ne maradjon az életedből.
De igazi kereszt legyen, amely csakugyan nyom és fáj. Például: becsületed, javaid, tested és életed jókora veszedelme. Hogy roskasszon és emberül megérezd. Mert ha nem fáj igazában, akkor nem is szenvedés.
Minél jobban számítunk rá, annál könnyebb és tűrhetőbb. Mert így vigasztalhatjuk magunkat: Sebaj! Keresztyén akarok lenni, tehát az én királyom udvarának a színeit kell viselnem. Krisztus nem hajlandó más köntösbe öltöztetni az Õ udvarát. Viselem hát türelemmel!

Tűrd kereszted mindhalálig,
Legyen példád Jézusod;
Jobb, ha szemed könnyben ázik,
Mintha rád nap mosolyog.
Bár nehéz az élet terhe,
Ez tanít, hogy nézz a mennyre,
Véle nyertes lesz szíved.
S boldogít majd szent hited.

 

A kereszt: szentség

Mindazok is, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak.

Timótheushoz írt 2. levél 3, 12.


Tanítjuk, hogy keresztet készakarva senki se szabjon vagy válasszon magának. Hanem mikor megkapjuk, hordozzuk el türelemmel. De az is igaz, hogy kereszthordozásunkkal semmi érdemet nem szerezhetünk. Elég róla annyit tudnunk, hogy Isten jó tetszése ezzel akar hasonlóvá tenni a Krisztushoz. Azt látjuk, hogy akik legtöbbet dicsekszenek szenvedésükkel s mindig a keresztjüket emlegetik, éppen azok tudnak legkevesebbet a keresztről is, meg Krisztusról is, mert szenvedésüket érdemszerző cselekedetté teszik. Atyámfiai! A kereszt nem ilyesmiért van és nem is lehet senkit erőszakkal alája kényszeríteni. Ha nem vagy hajlandó érdek és érdem nélkül szenvedni, akkor abba is hagyhatod, megtagadván Krisztust. Azt azonban tudd meg, hogy ha nem akarsz szenvedni, a Krisztus dicsőségében sem lesz részed. Válassz hát e kettő közül: szenvedni, vagy Krisztust megtagadni.

A keresztyén ember szenvedése azért értékesebb mindenki másénál, mert Krisztus a maga szenvedésével megszentelte övéi szenvedését is. Így Krisztus szenvedése, az ő szentjeinek minden szenvedését tiszta szentséggé tette. Mert minden szenvedésükön rajta van Krisztus szenvedésének pecsétje. Vegyünk hát minden keresztet szentségnek. Mert valóban az!

Az Istennek jó tetszése
Akármit hoz magával,
Hittel veszem, mert vesszeje
Együtt jár irgalmával.
Övé éltem, hát nem féltem,
Legyen, amint akarja;
Ha szeresedek, nem csüggedek,
Megvéd atyai karja.

(A fenti lelki útravalók Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből valók.)

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30